kedves marci,

tegnap nem voltam gépnél, azért nem olvashattál felőlem. bár most már tudom, hogy az előzőt is csak most olvasod, szóval lényegében mindegy, mit mikor posztolok.
a tegnapi napunk a hegyen csodás volt, a kezdeti köd és szúró szél után mire kijöttünk délután a hüttéből a finom germknödellel a hasunkban, úgy kisütött a napocska, hogy nosza. és végre megnyitották a gleccseren a pályákat. rögtön elő is vettem fent a keresztnél a fényképezőt, hogy te is láthasd, amit én akkor láttam.. a hátránya csak az, hogy azért mégsem érezheted magad ott:( nem ugyanolyan a dolgot monitoron nézni.. viszont nem fázol közben:) én viszont nagyon fáztam:) a fényképezőgép gombját pedig a fene egye meg, hogy nem lehet kesztyűs kézzel megnyomni:) az kicsit bosszantott. még videó is készült. az egyik rövidke csúszásomról, aminek egy esésem vetett véget. hát nem könnyű drága géppel a kézben a tájat nézelődve télisportolni. azt sem tudtam mire figyeljek. a felvétel meg mókának elmegy..
a bakancsra viszont nagyon haragudtam. feltörte a lábam, egy ponton nagyon kikezdte a bőrömet.. el sem tudtam képzelni, mi lesz velem ily módon a következő napon. tamás meg gyuri átrakta nekem a bakancs kötését egyel nagyobbra, és sikerült túlélnem a mai délelőttöt és délutánt.
a mai nap nagyon tisztának indult és a körülményekhez képest melegnek. egy felhő sem volt az égen, lecsúsztunk a kilencesen, ami neked semmit sem mond, de nekem majd visszaolvasva igen, mire az aljára értünk a pályának, vihar kerekedett. fútt a szél, ahogy kell neki, az arcunkba a havat meg jeget, pici, szúrós szemekben, csak hogy jobban fájjon. fájt is, hamar le is jöttünk.. tegnap fél ötös utolsó vonattal vagy metróval vagy miazzal jöttünk le, ma hármassal. nem érte meg tovább maradni fent, kettő vagy három pálya kivételével az összes le volt zárva. ebből az egyiken nem jártunk, csak egyszer, mert a vihar miatt a felvonót vagy háromszor leálliiitották vagyis üzemen kiiivül helyezték vagyis nem tudom hogy iiiirjam hosszú iii nélkül:) szóval hamar vége lett a mai napnak. viszont én mehettem el először zuhanyozni meg hajat mosni:)
most elköszönök, mert mennem kell krumplit pucolni, hé, képzeld, én lettem a titkárnők gyöngye, a gemkapcsok miatt a fülemben:) hehe.


csókollak, remélem nem esik többet felétek az eső, add át üdvözletem az egykeródnak, üzenem neki, hogy vigyázzon az én marcimra!!