első aug húsz

ismét a mérsékelt spontaneitás jegyében töltöttem egy napom. azt hiszem ez való nekem, csak semmi extremitás. egy alkalmat leszámítva ha jól rémlik még sosem töltöttem az augusztus huszadikát a belvárosban. régen balatonon ért minket az ünnep minden évben és mindig megnéztük az ottani tűzijátékot. aztán amióta a fonyódozás már annyira nem családi körben telik és csak pár napig tart, azóta szerintem nem is láttam az ünnepi csattogtatást, talán tévében egyszer-kétszer. a tegnapi nap is csak úgy alakult ahogy éppen akarta. egy kedves barátommal, danival beszélgettünk, amikor valahogy szóba jött hogy éppen készülnek átköltöztetni a szülei házából a szitanyomó műhelyüket (amit vassival, egy ex-kreás csoptársammal illetve woodos csapattársammal együtt csinálnak) a belvárosba a müszibe a blahára. gondoltam jó fej leszek és megkérdezem, tudok-e segíteni, addig is jól érezném magam, lógnék emberekkel és telne az idő és móka lenne. dani azt mondta erre, hogy nem sokat tudnék segíteni, kivéve ha lenne egy autóm amivel fel tudnék ajánlani egy fuvart. azt hitte vicces lesz, de nem volt az, mert autó is volt és sofőr is - így fuvar is:) jól meg is lepődtek a srácok és alig győztek hálálkodni:) én meg ráértem, úgyhogy gondoltam miért ne. egyetlen félelmem csak a belvárosban való tájékozódás volt (i hate you egyirányúutca), úgyhogy beizzítottam a google maps-et és a gps-t a telefonomon, na meg a csodás rövidtávú memóriámat, amivel bemagoltam az utat tőlünk a 16 kerbe, onnan ferenc térre, onnan blahára, és onnan haza. az összes kis utcával és kunkorral együtt:) és büszke vagyok magamra, mert minden zökkenőmentes volt. a müszinél kipakoltunk, felcipeltünk minden cuccot a harmadikra (nem, nincs lift) a fiúk termébe. még egy asztal is elkészült, amíg ott voltam. aztán egyszer csak hat óra lett, úgyhogy hazafelé vettem az irányt az autóval, mert még aznap megbeszéltem beszterrel, hogy bemegyek velük a belvárosba huszadikázni, mert régen találkoztunk. annyira nem éreztem magamban a kedvet, és mikor telefonáltam neki, hogy most indulok, akkor ők még sorba álltak a parlamentnél, hogy bejussanak... úgyhogy gondoltam inkább megkeresem daniékat akikről tudtam hogy bent vannak a városban, és meg is találtam őket, úgyhogy hozzájuk csapódtam, és nem bántam meg. a szabhídról néztük a tűzijátékot, ami véleményem szerint unalmas volt (sosem tudott lenyűgözni), úgyhogy jól döntöttünk hogy nem mentünk bele a legnagyobb tömegbe csak azért hogy közelebbről nézzük... aztán kóboroltunk egy kicsit majd az egyik fiú elkotyogta hogy sütöttek otthon lángostésztát a barátnőjével, ami után érthető módon muszáj volt meghívnia minket egy kis kóstolóra:) végül ott maradtunk és elkezdtünk filmezni. falra vetítős, fotelben heverészős vége lett az estének, és mielőtt mindenki bealudt volna, inkább leléptem én is mikor dani megtörte a jeget és a másnapi munkára hivatkozva elindult hazafelé. összességében jól éreztem magam, elég lightos volt ez a nap, ellenben tevékeny és vidám:) mi kell még. azért bánom, hogy eszterékkel nem sikerült összefutni...