Trainspotting

..és Dolmány Attila játszotta Spudot..:) hozta a karaktert "my pleasure is other people's pleasure".. az állásinterjús jelenetben megint elvarázsolt.. csak úgy mint legutóbb a könyörtelen II. Richárdként. hogy ezek a színészek mennyire sokoldalúak.. és mindig újabb és újabb meglepetéseket okoznak. ezért imádok színházba járni.

a Kamaraszínház Tivoli stúdiójában láttuk a darabot. a mű a film majdnem minden ponton hű adaptációja. a szereposztás véleményem szerint tökéletes, és biztos vagyok benne, hogy Begbie-nek azért Dózsa Zoltánt választották, hogy a filmet nem ismerő nézőknek egyértelműbb legyen a szereplő alakja. annak pedig, hogy Tommy karakterét Jánosi Dávid játszhatta.. külön örültem. nagyon pozitívan csalódtam a fiatal színészben. egy az egyben Tommy-s. nem filmes Tommy-s, hanem olyan, amilyennek Irvine Welsh leírta. hogy a főszereplő Karácsonyi Zoltánról is szóljak: az arckifejezései drogosabbak voltak majdnem, mint Ewan McGregoréi...:)

a leglenyűgözőbb elemek számomra a hihetetlenül kreatív rendezői megoldások voltak. úgy, mint az ominózus kúpos-wc-s, vagy a kisbaba haláláról szóló jelenet. hogy miért ezeket emeltem ki, azt nem szeretném elárulni annak, aki még nem látta a darabot, aki pedig látta, annak nem okoz fejtörést kitalálnia mikre gondoltam az imént:)

másik pozitívum: majdnem minden -hacsak nem minden- filmzene szerepelt a darabban. nagyon jól éreztem magam a jelenetek között:)

óó és a jelmezek!:) Spud a filmben -valahogy nem tudok a filmtől elvonatkoztatni- teljesen máshogy volt felöltöztetve, mint Németh Ákos rendezésében. és nekem a Dolmány Attila által viselt punk ruhák és kiegészítők és haj sokkal jobban passzolt a szerencsétlen és naiv Spud karakteréhez, mint a filmbéliek. emellett kicsit elfogult is voltam vele kapcsolatban mivel az összkép kísértetiesen emlékeztetett lázadó gyermekkorom -igen, már felnőttnek számítok egy ideje:)- nagy plátói szerelmére..

ami pedig azért kicsit több boncolgatásra szorult volna szerintem, hogy ne folyton csak dícsérjek, az Tommy halála.. azt én biztosan drámaibbra fabrikáltam volna.


befejezést pedig sosem tudtam írni: nézd meg a darabot, és ennyi.