corvin vip, szombat este, boldog harmincat.

persze, hogy elkéstünk. persze, hogy elfáradtam a lépcsőn fölfelé menet, mennyire magas már ez a corvintető? és persze, hogy nem voltam még a v.i.p.-részben. sose nem eddig-e. még külön jelszó is volt, ami a watson, tomi miatt. akinek a születésnapját ünnepeltük aznap este ott jó sok egykerekűssel. marcival elhívtuk dávidot aki hozta netes 'barátnőjét' és elhívtuk nikit, aki sajnos hamar lelépett, habár még mindig tovább maradt, mint az előtte említett egyén.

a zenét mindig más szolgáltatta, laptop-ról, egészen jókat. a buli leültével jóformán bárki odamehetett a pulthoz, és arra kattinthatott, amire kedve tartotta, az fel nem tűnt senkinek. talán így került be a tracklistára a tv-maci..

a helyszín felülmúlta elvárásaimat (mikor odaértünk, a terem még tele volt lufikkal, leülni alig lehetett a piros helyekre, ahol volt sok ropi, pogácsa, és valaki elém rakott egyszer egy szelet tortát. ), a közeg és a társaság viszont nem. a kerósok hozták a formájukat, igazi kerósokként viselkedtek, hogyan máshogy.

az emberek. marci marci volt, niki niki (imi pedig sajnos imi, és ha ő kiszemel magának valakit.. ez úton is bocsánatot kérek miatta, niki, habár nem dolgom, és ahogy észrevettem te is csak mulattál az egészen:)), dávidból meg keveset láttam. a többiek pedig többiek. voltak, akik láthatóan azért jöttek el, hogy elmondhassák később magukról; 'én ott voltam a tomi papa buliján', néhányan azért, hogy legyen mit fogyasztani egy alapjáraton magányos szombat estén, mindössze csak mindig a jó asztalhoz kellett ülnie, a jó társasághoz csatlakoznia, voltak, akik tomi miatt jöttek el, de alig foglalkoztak az ünnepelttel, dehát 'nem lóghatunk egész este a nyakán', aztán volt, aki ági, tomi barátnője révén jött el, hogy miért, azt nem tudom, de egy párukon jót mulattunk, és voltak, akik az ilyen mondjuk úgy rendezvényeken mindig megtalálhatók. talán ők voltak ott a legőszintébb megnyilvánulásban. tehát valamilyen szinten a teremben megtalálható volt a képmutatás egy jópár formája. azért nem zavart annyira a dolog, hogy ne élvezzem a zenét, a társaságot, a bulit:)

végeredményben boldog vagyok, hogy hívtak, hogy reménykedtek benne, hogy addigra meggyógyulok, és el tudok majd menni, és hogy látszott néhány arcon, hogy igazán örülnek az én jelenlétemnek. és akkor mondhatom, hogy harmadik alkalommal lehettem részese kerós-születésnapnak:) ezek a születésnapok egyre jobbak.......:)