betűkompozíció part1

nem tartom magam túl nagyravágyónak, így mondhatom a tegnapi napomra, hogy tökéletes volt.
mindenki tudja, aki tapasztalta már, hogy a siker íze édes - mindenki sokszor, csak aki többet vár, azt hiszi, hogy a kisebb sikereknek nem kell örülni. az én tegnapimat nem tudom más mekkorának érezné, nekem sokat jelentett a dolog. nagyon izgultam amiatt, hogy milyen bírálatot fog kapni a tervezés-munkám. mármint az első fázisa. és úgy tűnik, első fázisnak nagyon jó, meglepően jó indulás. most nem magamat szeretném fényezni ezzel, --egyszerűen csak leírom, hogy mitől vagyok boldog. senki ne értse félre tényleg: amit alkottam nem tökéletes, nem szuper, hanem egyszerűen csak sikerült a jó útra rálépni elsőre, aminek azért örülök, mert így nem megy kárba a sok belefektetett energia, munka és idő. és ez nagyon fontos most, hogy híján vagyok a szabadidőmnek. jó tudni, hogy nem hiába szarakodtam ennyit a feladattal. és reményeim szerint nem hiába fogok még nagyon sokat.
hogy lehessen tudni, hogy miről van szó egyáltalán, beillesztem a képeket amiket az órára készítettem.

szóval ezek az én első fázisos képeim.