az előző bejegyzésben említett két nap óta eltelt egy újabb hét, aminek javát domival és zsoltival horvátországban töltöttük. lenne egy kérdésem... miért telik ilyen gyorsan az idő, amikor nem kéne neki...? annyira jó volt minden, és mintha el sem indultunk volna. utálom ezt az érzést. amikor egy emlék akár fantázia is lehetne, annyira tűnik csak valóságosnak. hülye idő...
jártunk szép helyeken, zadarban, sibenikben, dubrovnikban és trogirban (kicsit még boszniában is :P). jártunk a tengerben, jó éttermekben, szűk utcákban, fagyizókban, pékségekben, piacon, kikötőkben. megtapasztaltunk mindent, amit horvátországban szeretni lehet. nagyon jó volt a társaság is, habár egy idő után elkezdtem unni a "nézd azt a csajt" kezdetű beszélgetéseket :D való igaz, hogy sok jó nő volt, de jó pasi kb egy se... vagy elkerülték a figyelmemet. amíg a többiek formás lábakat nézegettek, addig én a tengert, és magam mellé képzeltem valakit, aki nem lehetett ott.
most pedig itt ülök a hársfában a gép előtt, és étterem arculatot kéne terveznem. szerintem értitek, hogy miért érzem az egész elmúlt hetet valótlannak.
köszi fiúk még egyszer a vakációt!! :)
No comments:
Post a Comment