hoppá majdnem elfelejtettem írni arról, hogy kiruccantunk síelni. utoljára 2009-ben voltunk, egy hetet mint általában, de most redukáltuk az idő és a hely tényezőt is. két napra mentünk, ráadásul ott alvás nélkül, és viszonylag közeli helyszínt választottunk. a kezdeti célpont selmecbánya, szlovákia volt. nem voltam elragadtatva a ténytől, hogy csak egy pálya van a hegyen, és az is csak piros, de nem aggódtam amiatt, hogy unatkozni fogok, mert velünk jött marci (hármasban mentünk, apa, marci, én), aki még soha sem síelt, és én tudom, hogy másokat síelni tanítani jó móka. / lenne, ha az illető nem csinálna úgy, mint aki tud síelni és megtagadna körülbelül minden segítséget majd azután úgy menne mint aki léccel a lábán született /
az első napon hét óra körül indultunk, de nagyon hosszúra sikerült az út. a körülmények miatt a két és fél órából majdnem öt óra lett, mert a selmecbányai pályát a viharos szél miatt lezárták (ezek voltak azok a nagyon havas, negatív rekordos napok, a többiek le is mondták a síelést, de mi azért nekivágtunk). eldöntöttük hát, hogy ha már odaáig elmentünk, csak kéne síelni. úgyhogy tovább mentünk donovaly-ba, ami besztercebányától nem messze található, és elvileg csak fél óra az odaút (ezt úgy számoltam ki h selmecig két és fél, donovalyba és onnan vissza másnap pedig három óra volt). hát, az a fél sokkal több lett, ráadásul azt sem tudtuk hova megyünk és hol vagyunk, telefonos segítséggel tettük meg az utat, de azért a biztonság kedvéért vettünk egy szlovák térképet is egy benzinkútnál. végül odaértünk, és az sem fagyasztotta le a mosolyt az arcunkról, hogy akkora szél és vihar és köd volt, hogy a látásviszonyok szörnyűek voltak és mikor odaértünk a pálya parkolójához a hegyoldalból csak pár lassan mozgó kis foltot láttunk amiből helyesen arra következtettünk, hogy akkor az ott a sípálya. térkép híján, mentünk amerre láttunk, és mivel még sosem voltunk ott, és utána sem néztünk, hogy milyen a hely, ráadásul látni is alig láttunk, elkövettük azt a hibát hogy a rendelkezésre álló kb 10 pályából kettőt használtunk... és ez persze itthon derült ki, miután marcival megnéztük donovaly honlapját:) még jó, hogy másnap visszamentünk:) pénteken sokkal tisztább idő volt, egyik pálya sem volt lezárva, a látási viszonyok is kitűnőek voltak, egyetlen negatívumot említenék meg, ami jó kis izomlázat és többször combgörcsöt is okozott nekem: a rengeteg hó miatt a pályákat még idejük sem volt letolni a karbantartóknak, és emiatt tele volt buckákkal minden. mintha kis ugratókkal lett volna tele a pálya. szörnyű volt, nagyon kellett koncentrálni, nem tudtam emiatt nyugodtan egyenesen száguldozni, mert valami állandóan megdobott. fárasztó volt, de elviselhető:) első nap csak két és fél órát tudtunk síelni, mert délután négykor bezárt a pálya, de másnap kb hatot úgyhogy minden jól sült el a végére:) a visszaút is rendben volt, három óra alatt haza is értünk. pont jó volt az időzítés, mert aznap kolin lemezbemutató koncert volt a régi gödör klub helyén, az akvárium klubban. és fél éve volt utoljára kolin, úgyhogy muszáj volt kihasználnom az adandó alkalmat:) viszont le nem tudom írni, mennyire fáradt voltam.. és másnap nyolcra kellett volna mennem suliba és délutánig ott kellett volna rostokolnom, de "szerencsére" nem éreztem jól magam, úgyhogy ez a csodásnak hangzó szombati program elmaradt...:)
